OVODAKERESO.EU

A megfelelő óvoda kiválasztása - a jelenlegi széleskörű kínálatból - fontos és nehéz döntés kisgyermekünk életében. Az óvodában szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok meghatározóak lehetnek a gyermek egész életére. Tudatos gyermeknevelésünk speciális elképzeléseinek és igényeinek támogatása céljából jött létre az Óvodakereső programunk. Az óvodapedagógusok véleménye alapján az ideális óvoda könnyen megközelíthető és nincs túl messze a család otthonától vagy a szülők munkahelyétől, ezért weboldalunkon földrajzi szűréssel kereshet az igényeinek megfelelő önkormányzati, alapítványi, egyházi vagy magánóvodát és nem utolsó sorban családi napközit.

Véleményünk szerint minden esetben szülői kompetencia annak eldöntése, hogy milyen formában járatja közösségbe gyermekét. Egy kis ismertető az óvodák típusairól:

Önkormányzati óvoda: a legtöbb óvodás önkormányzati óvodába jár. Előnye, külön fizetni csak az étkezésért és a fakultatív foglalkozásért kell. Elsősorban, a kerületi, a kerületen belül, a körzetben élő gyermekekkel töltik fel a létszámot, nem ritka a várólistás rendszer sem. Fenntartó az önkormányzat, az óvoda felszereltsége és komfortja a működési feltételeken múlik.

Alapítványi és magán óvoda: előnye, 15 - 20 fő körül maximálják egy-egy csoport létszámát. Valamint a napirend tartalmazhat széles körben programokat (pl.: angol foglalkozás; úszásoktatást, zene- és néptánc oktatás; tenisz, zongora oktatás). A magán- és alapítványi óvodák maximálisan igazodnak a szülői elvárásokhoz és igényekhez. (pl. nyári tábor; rendszeres állatkert, színház látogatás; külföldi anyanyelvű pedagógust alkalmaz vagy akár kizárólag idegen nyelven kommunikál; saját busszal közlekedteti a gyermekeket stb...). Felszereltségük és ellátottságuk magas. Ennél a típusnál térítési díjat kell fizetni, amely sok esetben nem tartalmazza az étkezési költséget. A térítési díjak óvodánként eltérnek, minden esetben célszerű az óvodától tájékoztatást kérni.

Családi napközi: végül, de nem utolsó sorban a szülők nem elhanyagolható hányada a családias légkört, a kisebb létszámot, a családi napköziket részesíti előnyben. A családi napközik és az óvodák tevékenységi köre csak részben összehasonlítható, más-más faladatnak igyekeznek megfelelni. De hasonlóan az óvodákhoz, a kisgyermekkori nevelésben, ellátásban a családi napköziknek is jelentős szerepük van.

Fontos, mielőtt óvoda keresésbe kezd, jegyezze fel az óvodával szemben támasztott alapvető és speciális igényeit és elvárásait. Pár alapvető kérdés és jótanács a megfelelő intézmény kiválasztásához:
Milyen messze van az óvoda? Gyalog megközelíthető? Tömegközlekedéssel? Esetleg kizárólag autóval?
Csoport létszáma?
Vegyes életkorú csoportok, vagy hagyományos csoportok vannak?
Étkezés… Egészséges?
Tornateremmel rendelkezik az óvoda?
Saját kert esetleg játszóudvar van?
Napirendi foglalkozások, programok melyek? Térítéses foglalkozások melyek?
Vélemények óvónőkről és dadusokról?
Térítési díj és az étkezési díj összege?

Nyílt napon látogassunk el gyermekünkel az intézménybe, vagy kérjünk időpontot és menjünk el egy-két délelőttre. Fontos, hogy megbizonyosodjunk az intézmény megfelelően nyugodt és kiegyensúlyozott légköréről. Kérdezzük meg gyermekünket, hogyan érezte magát, szeretne-e abba az óvodába, családi napközibe, bölcsödébe járni. Figyeljük meg a gyermek fogadtatását, próbálják bevonni a játékba, foglalkozásba? Próbáljuk feltérképezni pedagógiai rendszer illeszkedését gyermekünk személyiségéhez. Bizonyosodjunk meg a csoportszoba megfelelő felszereltségéről, fejlesztőeszközök, művészeti nevelést segítő eszközök meglétéről. Amennyiben nyelvismereti képzést nyújt az intézmény, kérdezzük rá a pedagógusok nyelvi kompetenciájára, gyakorlatára. Kérdezzük meg milyen kulturális programokat látogatnak. Mekkora hangsúlyt fektet az intézmény a gyermekek testmozgására és a sportra. Esetleg rendelkezik az óvoda külső szakértőkkel (pl.: logopédus;  pszichológus). Lehetőség szerint kérdezzük meg az oda járó gyermekek szüleit, mi a véleményük az adott intézményről, pedagógusokról. 

Ne feledje: a legfontosabb,  a gyermek nap mint nap örömmel, boldogan menjen óvodába!


Egy kis történelem...

Magyarországon 1828. május 27-én nyitotta meg kapuját az első óvoda Brunszvik Teréz jóvoltából a budai Krisztinavárosban, a Mikó utcában. Ezt követte hamarosan még kettő: a Vízivárosban, illetve a Várban. Brunszvik Teréz intézete nem a mai értelemben vett óvodák voltak, hanem – kisgyermekiskolák. Széles körű elemi oktatás folyt itt. Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa kidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatok (Anschauungsunterricht) óvodai alkalmazása volt ez. Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül – sokféle hasznos ismeretre is megtanították a gyerekeket. Akárcsak az iskolában, itt is folyt már a betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani ismeretek elsajátításával párosult. A foglalkozások az első időben német nyelven folytak.

Bezerédj Amália nevéhez kötődik az első falusi kisdedóvó létrehozása. 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán alapította uradalmi cselédek gyermekei számára. Kislánya, Flóri együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülők gyermekeivel. Egy óvó és egy „segédnő” foglalkozott itt a 40-60 főnyi gyermekcsoporttal. Fontos állomása a magyar óvodaügy történetének a „Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület” megalakulása 1836-ban. Ez az országos hatókörű társadalmi szervezet vállalta az óvodák szervezését és fenntartását. Tagjai hat esztendőn át évi hat ezüstforintot fizettek be erre a célra. Működésük eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban. Az első óvóképzőt Tolnán hozták létre 1837-ben. Igazgatója, Wargha István a magyar óvodapedagógia elméletének kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az óvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertani kérdésekről. Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában” (vagyis Magyarországon és Erdélyben).

Friedrich Wilhelm August Fröbel 1837-ben nyitotta meg az első németországi óvodát lakóhelyén, Bad Blankenburgban (az akkor még önálló Schwarzburg-Rudolstadt, türingiai német hercegségben). Kezdetben a „játszó és elfoglaló intézmény” névvel illette, melyet 1840-ben „gyermekkertre” (kindergarten) változtatott. Az ötlet kis idő múlva elterjedt, hála a Meyer nővéreknek, akik 1849-től kezdve önkéntes munkában szerte Németországban meghonosították Fröbel koncepcióját. A két nővér 1851-ben Angliában is létrehozta az első óvodákat, és továbbiak létrehozására ösztönözték a helybelieket. Az Egyesült Államokba költözve az egyik nővér, Margaretta Meyer Schurz alapította meg 1856-ban az első amerikai óvodát, miután már szabadidejében az otthonában tanítgatott pár kisgyermeket (saját lányával együtt), amivel nagy sikert ért el. Az első állami finanszírozású amerikai óvoda 1873-ban nyílt meg a többségében német bevándorlók által lakott St. Louis városában. Ugyanebben az évben Margarete Meyer óvodája is állami finanszírozásúvá vált.
 
Forrás: Wikipédia